niklebi írta:Szerintem ha a töltés befejeződött akkor az új telók hanggal jelzik hogy befejezték a töltést. Semmi értelme tovább a töltőn hagyni Az úgynevezett csepptöltés bárhol olvastam a Litium akksiknál nem műkszik.
Egy idézet hivatalos töltési utasításból:
"Ne hagyjuk a teljesen feltöltött akkumulátort a töltőre csatlakoztatva, mert a túltöltés megrövidítheti az akkumulátor élettartamát. "
Igaz!
Sőt az FP2-es telefonok asszem külön kérik is a usert, hogy húzza le a töltőről.
Egyébként a Total Patrol progival be lehet állítani, hogyha feltöltődött a teló azt időközönként tetszőleges hangjelzéssel és villogással jelezze. Én is használom.
A progit nem ismertem amit írsz de a teló most is jelzi ha befejezte a töltést! Mivel nekem 2 akksim van, így már nagyon ritkán használom a gyári töltőt
Kaptam ajándékba az Ebay-ról egy kínai "csodát" Eleinte féltem használni de aztán azt figyeltem meg hogy sokkal lassabban tölti fel az akksit, és ha avval töltöm mind ha kicsit tovább bírná Lehet hogy csak beképzelem mert nem figyeltem meg, mivel nem használom ugye mindig pontosan egyformán a telót.
Ezen az asztali töltőn sem hagyom csak addig míg jelzi hogy kész Nekem bevált
Ez a töltőn rajtahagyás érdekes dolog, hogy mit csinálhat, miután a telefojn kiírta, hogy feltöltött. De más hangja van, mint a telefonból kihúzott állapotban (a kapcsoló üzemű tápok terhelésfüggő, nagyferkvenciás hangja) Elrontani biztos nem lehet vele, mint ahogy a modern aksikat mással se, mint ahogy azt többen mondták. Ezért nem értem, hogy miért ajánlják, hogy feltöltés után húzzuk ki, amikor az előző mondtaban meg leírták, hogy bárhogy töltheted, mert vezérelt.
Persze, formázás az tuti nincs már itt, az csak NiMh-nál volt
Az hogy jót tesz neki, azt akarja jelenteni, hogy talán picivel hosszabbodhat az élettartam, esetleg. Még a lithiumnál sem hátrány a folyamatos töltés.
Az FP2-es telefonok azért írják ki, töltés után, hogy húzzuk, ki, mert így a Nokia elmondhatja, hogy állati környezettudatosak. Egyébként akkor írja a telefon, hogy húzzuk ki a konnektorból a tölöt, amikor azt a telefonból kihúztuk, hogy nem fogyasszon feleslegesen. Egyébként nem fogyaszt semmit, le lehet mérni.
Ha lassabban tölti fel, akkor lehetséges, hogy tovább bírja. Ez a kezdetektől így van, minden aksinál (esetleg valameléyiknél kevésbé, technológiától függően)
Ez egy ilyen ökölszabály volt, hogy durván az akku kapacitásának a tizede áramerősséggel töltve, 14 óráig kell tölteni. Persze ma a Nokia töltő is sokkal nagyobb áamerősséggel tölt, ezért végez vele gyorsabban, tehát ez is tekinthető gyorstöltésnek. Persze lehet, hogy az újabb technológiák ezt már lehetővé teszik. Gondolom nem lineárisan csökken az üzemidő a töltési idő csökkenésével
Lényeg, hogy eredeti töltővel eredeti akkut, telefonban töltve sokmindent nem tudsz változtatni, bármit csinálsz, árnyalatnyi különbségek lehetnek.
Akkor egy kis kiegészítés:
"A csepptöltést a lítium-ion akkumulátorok nem tolerálják, mert nem tűrik a túltöltést. Ha mégis töltőn hagyjuk az akkumulátort, és a töltő 4,05 Volt/cellával tölti, az lítium-darabkák leválását eredményezheti, ami instabilitáshoz vezet, és ez veszélyes. Ezzel szemben az ajánlatos töltési forma használata, ami az utolsó szakaszban az akkumulátor kis mértékű önkisülését is kompenzálja. A teljes töltést javasolt 20 naponta végrehajtani. Mi történik, ha figyelmetlenségből mégis túltöltjük az akkumulátort? A lítium-ion rendszert úgy tervezték, hogy tökéletesen működjön alacsony töltöttségi szint mellett is, de nem bírja a túltöltést. Ha mégis 4,3 Volt/cellával töltjük, az anódon lítium-darabkák csapódnak ki, a katód oxigént bocsát ki. Ez az akkumuláor olyan mértékű melegedéséhez vezethet, melynek eredményeképpen ki is gyulladhat.
Tehát fokozott figyelmet kell fordítsunk mind a túltöltés, mind a csepptöltés elkerülésére. A kereskedelmi forgalomban kapható akkumulátorokba védelmi áramköröket építenek, melyek maximalizálják a töltési feszültséget 4,3 Volt/cella határértéken, emellett hőérzékelőket is építenek be, melyek leválasztják az akkumulátort a töltőről, ha hőmérséklete eléri a 90 °C-t. Emellett mechanikai érzékelőket is tartalmaznak, melyek biztonságos nyomás alatt tartják az akkumulátorok belsejét. Ez alól kivételek azok a kisméretú akkumulátorok, amelyek egy, vagy két kisebb cellából állnak.
Mivel a túlmerítést is meg kell akadályozni, a beépített áramkör akkor is leold, ha a terheletlen feszültség kevesebb, mint 2,5 Volt/cella. Ilyen értékeknél már olyan mértékben kisült az akkumulátor, amiről hagyományos töltővel már nem hozható vissza. Vannak biztonsági megoldások a túlmerülés megelőzésére, például elektromosan szét kell választani a cellákat ha a cellafeszültség a 2,7-3,0 Volt/cella alá csökken. Az akkumulátor gyártók általában 40%-os töltöttségi szinttel bocsátják ki a termékeiket, azért, hogy megakadályozzák az önkisülés miatti túlmerülést. A fejlettebb akkumulátorokban van egy ébresztő áramkör, ami csak akkor engedi az akkumulátor töltését, ha az az előírásoknak megfelelő módon történik.
Minden megelőző intézkedés ellenére a túlmerítés és a túltöltés mégis előfordul. A fejlett akkumulátor töltőknek van rásegítő funkciója, amivel képesek gyengéden feléleszteni az túlmerült cellákat, ezután teljes töltés-elemzést, regenerálást hajtanak végre. Ha a cellák mégis néhány napra 1,5 Volt/cella alá kerülnek az újratöltés szinte lehetetlenné válik. Ilyenkor rövidzárlat keletkezik a cellák belsejében, melytől instabillá válnak. Ha mégis megkíséreljük a töltést az akkumulátor túlmelegszik, ami veszélyeztei a biztonságot.
Az akkumulátor szakértők egyetértenek abban, hogy a lítium-ion akkumulátorok töltése egyszerűbb, mint a nikkel alapú rokonaiké. Azzal együtt, hogy a feszültségingadozást nem tolerálják, a töltési folyamat jobban áttekinthető. Mégha a teljes töltési folyamatot figyelemmel is kell kísérni, ez sokkal egyszerűbb feladat, mint a nikkel-fém-hidrid termékek bonyolult kémiai folyamatainak kezelése. A töltőáram megválasztása és változtatása nem túl bonyolult, alacsony töltőáram is feltöltheti az akkumulátort, legfeljebb hosszabb idő alatt. A csepptöltés és a teljes töltés mellőzése egyszerűbbé teszi a töltőket.
A lítium-ion-polimer akkumulátorok töltése nagyban hasonlít a lítium-ionoséhoz. Az akkumulátorban zselés elektrolit van, ezzel javítják a vezetőképességet. Legtöbb esetben a töltő is ugyanaz."
Remélem segít...
Gyönyörű leírás a technológia hátteréről, de ezek már agyon vezéreltek, szabályozottak, védettek minden oldalról, szerintem csak nagyon szélsőséges körülmények között történhetnek meg olyan dolgok, amiket a cikkben írnak.